esküvős cikkek

Az évek folyamán egyre több műsorlistával kapcsolatos kérés érkezik hozzánk. Konkrétan, a zenekart kereső házaspárok, vagy családtagok az ajánlatkérés mellett kérik, hogy küldjünk nekik egy listát az általunk a majdani esküvőn játszandó dalok címeivel. Az ilyen, és ehhez hasonló listák - látszólag - megkönnyítik a zenekarkeresést, ugyanis a leendő megrendelő a lista alapján el tudja dönteni, hogy az elképzeléseinek megfelelő műsort fog -e hallani az est folyamán. A listán természetesen az elképzeléseinek megfelelő dalokat keresi, ha olyannal is találkozik amelyik kuriózumnak számít, az már maga a tökély! Egyre több konkurens weboldalon is találkozom a lista lehetőségével, sőt, vannak olyan félig-meddig közösségi zenekarkereső vagy kínáló, hirdető és egyéb esküvői oldalak, ahol a beregisztrált zenészeknek, zenekaroknak lehetőségük van ilyen listát elhelyezni a saját profiljukban. Nézzük hát, hogy mi szól a lista mellett, és ellene...

Személyes találkozás

Egy személyes találkozás a szolgáltatóval mindent eldönthet. Ekkor van lehetőség kérdezni, kérni, és az esetleges egyéni elképzeléseket megbeszélni. Fordulópont lehet a szervezés menetében, ugyanis ilyenkor erősödhet vagy éppen bedőlhet szimpátiánk az adott csapat vagy szolgáltató felé. Rendkívül fontos, hogy leendő zenészeink hogy kommunikálnak, hogy állnak hozzá az esetleges egyéni kérésekhez, kívánságokhoz. Figyeljük meg partnerünk mennyire határozott, és számíthatunk -e rugalmasságára és szakmai hozzáértésére a rendezvény folyamán. Nyugodtan készüljünk fel a találkozóra, írjuk fel kérdéseinket, nehogy kifelejtsünk valami fontosat. Vegyük figyelembe, hogy egy profi zenekar tagjai nem az első ilyen rendezvényt vállalják, ezért a beszélgetés során kérjük ki a zenekar, zenész véleményét. A még bizonytalan részletekhez sok hasznos ötletet kaphatunk szervezésben, és lebonyolításban egyaránt.

Ebben a cikkben szeretnék néhány általános, és néhány szakmaibb tanácsot, trükköt leírni, hogy elkerüljük a meglepetéseket az Internetes zenekarkeresés útvesztőjében. Általános tapasztalat az, hogy az elmúlt években az Internet csak úgy ontja magából a rendezvényekkel kapcsolatos webhelyeket, szolgáltatókat. Elég csak a megfelelő kulcsszavakat beírni a keresőbe, máris több száz zenekar ajánlatát olvashatjuk, böngészhetjük. Mi alapján válasszunk? Mire érdemes odafigyelni? Mi legyen, ami döntésünket befolyásolhatja? Minek alapján ítéljük meg azt a zenekart, amelyet meg szeretnénk hívni az esküvőnkre?

Cikkünkkel szeretnénk megkönnyíteni mindazok dolgát, akik esküvői zenekart, esküvői zenészt keresnek. Engedjék meg, hogy - mint gyakorló zenész, zenekar - néhány hasznos ötlettel segítsünk eligazodni a túlkínálat útvesztőjében. Igen, túlkínálat! Napjainkban az Internet egyik legfrekventáltabb területe az esküvő és rendezvényszervezés, rengeteg szolgáltatót találhatunk, esküvőszervező cégeket, fotóst, videóst, és természetesen nagyon sok zeneszolgáltatót is. Se szeri, se száma a zeneszolgáltatást, élőzenét, esküvői zenét, mulatóst, lakodalmas zenét kínáló oldalaknak, az ember csak győzze idővel és energiával. Az ifjú házasulandók - esetleg a család is - ilyenkor hétvégi programként válogatnak a kínálatból, igyekeznek a számukra legszimpatikusabb szolgáltatót megrendelni.

A menyasszonyi ruha elkészítésében az ara nem vehetett részt, mert szomorúság és bánat mérgezte meg a közös életüket. A hagyomány szerint annyi könnyet fog ejteni az ifjú asszony, ahány öltést ejtett a menyasszonyi ruháján. Viszont ha a ruhán egy eladósorban lévő lány csak egy öltést is ejtett, akkor egy éven belül ő is férjhez fog menni.

A szokások közül az abszolút klasszikus Angliából ered. Az esküvő napján a menyasszonynak viselnie kellett valami régit, valami újat, valami kölcsönkapottat, és valami kéket.

"RÉGI"- az ara hajadon életét szimbolizálja,
"ÚJ"- a most induló életet, a szerencsés jövőt jelenti,
"KÖLCSÖNKAPOTT"-a barátságot, a szerelmet jelképezi, mert ugyan úgy kell vigyázni rájuk, mint a kölcsönkapott dolgokra

A fátyol már a középkorban az ártatlanság, a szűziesség és az erkölcsösség jelképe volt. Számtalan babona és történet kering igazi eredetéről. Többek szerint a történet az ősi Rómában kezdődött, amikor az akkori emberek úgy vélték, hogy a gonosz erők vonzódnak a menyasszonyhoz, ezért letakarták az arcát , hogy megtévesszék a gonoszt.

A középkorban a rontó szellemek miatt használták. A fátyol a menyasszony alázatát és engedelmességét fejezte ki a vőlegény felé. Ekkor még a fátyol hossza határozta meg, hogy hol, és hogyan viselik. Ilyen volt például a "katedrális" fátyol amit csak esküvőkön viseltek a templomban.

Kevesen tudják, de a menyasszonyi ruhát Viktória királynő hozta divatba Angliában. Ő volt az is, aki a fehér ruha romantikus stílusát megteremtette. 1840-ben tartott esküvőjén dús, fehér szaténból készített ruhát viselt, melyet vert csipkével díszítettek. A XIX. század fordulóján a menyasszonyok már fehér muszlinruhában, tüll fátyolban, a hajukban virággal álltak oltár elé. Az első rövid menyasszonyi ruhát Coco-Chanel mutatta be. A menyasszonyi ruha akkor tökéletes, ha finoman nőies és a viselője olyan érzés, mintha ráöntötték volna.

A torta feltalálása egy hatalmas esküvőhöz kötődik, melyet Nagy Sándor rendezett Perzsiában. Ezen az esküvőn tízezer perzsa nőt vett feleségül tízezer makedón katona. A katonák akkori fejadagja egy lapos, árpából készült cipó volt. A nagy ünnep tiszteletére ezt sütöttek gabonából, mézből. Szárított gyümölcsökből pedig kecsketúró hozzáadásával tölteléket készítettek. A tetejére mézbe mártott rózsaszirmokat szórtak.

A mai napig az esküvők elmaradhatatlan kelléke a torta.

Amikor az ember megtalálja a "másik felét", a "lelki társát", arra az elhatározásra jut, hogy összeköti az életét a szerelmével. Ennek a folyamatnak az első lépése az eljegyzés. Az eljegyzés lényege, hogy a szerelmesek gyűrűt húznak egymás ujjára, kifejezve, hogy most már erős kötelék van közöttük.

A rómaiak még vasból és rézből készített gyűrűt húztak választottjuk ujjára. Ezek - anyaguknál fogva - szintén az erős összetartozást szimbolizálták. Később csak a gazdagoknak adatott meg az aranygyűrű viselése.